minőségirányítási program                          2009.

májusi mérés a tanulók, szülők, dolgozók és vezetők körében.                          


Kérdőívek: 1 osztály beíratkozás, 5.a osztály szülői, DOLGOZÓI, (dolgozói Internetes), SZÜLŐI, TANULÓI, VEZETŐI

Interjúlapok: óvoda, középiskola

Mérések ereményei: 1 osztály beíratkozás, 1 osztály szülői, 5.a osztály szülői, DOLGOZÓI, SZÜLŐI, TANULÓI         (egészségnapi mérés)

Összehasonlító táblázatok (2004, 2007, 2009): TANULÓI, SZÜLŐI, DOGOZÓI


A minőségbiztosítás önértékelésen alapuló tudatos tevékenység. Legfőbb szerepe, hogy az iskola által kitűzött célok és a tényleges munkavégzés összhangját segítse. A minőségfejlesztés mindezt folyamatában és visszacsatolással biztosítja. Abban az esetben, ha vezetői támogatással sikerül a PDCA ciklus logikáját beépíteni az intézményi folyamatokba, megvalósíthatóvá válik a MIP –ben felvázolt TQM – modell, azaz beszélhetünk teljes folyamatmenedzselésről.

 

A Zipernowsky Károly Általános Iskola Minőségbiztosítási Programjában meghatározott minőségcélok közül a legfontosabbak:

 

 

Az intézményi önértékelés megvalósításához a szükséges humán és tárgyi erőforrások biztosítása, az eljárásrend betartása és betartatása, az értékelés

eredményeiről az érdekeltek tájékoztatása előfeltétele az eredményesműködésnek. Az önértékelés keretében elvégzendő elemzések alapján levont következtetések segítségével, újabb célok kitűzését szorgalmazza a szervezete iránt elkötelezett tantestület, és azok megvalósításában közreműködik.

 

Az iskolavezetéssel közösen kialakított célmeghatározások közül a szükségesek beépülnek a stratégiai dokumentumokba, a kiemelt fejlesztési területekre pedig – vezetői koordinálással - fejlesztési tervek készülnek. Az intézmény működésének javítása, fejlesztése érdekében kerülnek meghatározásra a beavatkozást igénylő, fejlesztendő területek, amelyek figyelemmel kísérése, irányítása, értékelése is elengedhetetlen. A minőségi munkavégzés egyik legfontosabb szegmense az intézmény partnerkapcsolatainak ápolása, a kapcsolatok jellegének megfelelően kapcsolattartó felelősök segítségével.  A partnerközpontú működés megvalósítása és az igény- és elégedettség mérések tapasztalatainak felhasználása a tervező munka alappillére. A partnerkapcsolatok ápolásának, tudatos alakításának egy új típusú megközelítése a közoktatásban még kevésbé elterjedt, de egyre inkább elvárható marketingkommunikációs stratégiák alkalmazása és a kommunikációs kampányok szervezése is.

 

2009. májusában harmadízben került sor a teljes körű intézményi önértékelésre

 

Az interjúkat az alábbi partnereink között készítettük: a fenntartó részéről az Oktatási és Kulturális Főosztály vezetője, a Gyermeksziget Montessori Óvoda és Tagintézménye a Mosolygó Óvoda és a Kelta Vendéglátó Szakiskola vezetői. Az intézményi Minőségbiztosítási Programban meghatározott önértékelési szempontok (melléklet) alapján végeztük mérésünket.

A dolgozói kérdőív vizsgálati területei: szervezeti kultúra elemei, a munkahelyi közérzet, a vezetési munka területei, és a kapcsolattartás, a tanulási eredményesség (pedagógiai módszerek, követelmény támasztás, értékelési gyakorlat, egyéni bánásmód, személyes törődés).

A tanulók számára kiadott kérdőív a tanári munka tartalmát vizsgálja., az értékelésre, pedagógiai módszerekre, motiválásra, követelmény támasztásra, tanár- diák kapcsolatra kérdeznek rá.

A szülők elégedettségét vizsgáló kérdőívek kérdései az iskolai nevelés, oktatás minőségére, az iskolai környezet és a szülőkkel való kapcsolattartásra utalnak.

 

 

Intézményünk a 2008./2009. tanévtől kezdődően módosított Pedagógiai Program alapján látja el feladatait, amelynek legkiemelkedőbb változásai a minősített sportiskolai osztályok, az angol tagozatos és a természet és környezettudatos csoportok indítása felmenő rendszerben. Szándékunk szerint az új típusú oktatásba bekapcsolódó tanulók szüleinek elégedettségét kiemelten, külön e célból kibővített kérdőívek segítségével vizsgáltuk. A visszaérkezett kérdőívek és lefolytatott interjúk alapján az alábbi összesített értékelés bontakoztatható ki az iskolában folyó munkáról, az alkalmazott módszerekről, az iskolavezetés és a pedagógusok tevékenységéről:

 

Szülői kérdőívek értékelése

 

Az intézményünkbe járó tanulók szülei önértékelésünket támogatandó négy típusú kérdőívet töltöttek ki. Megválaszolták egyrészt az elsős beiratkozási tevékenységünket segítő, a Miért választottam ezt az iskolát témakörbe tartozó kérdéseinket. Ebből kiderült, hogy iskolaválasztásukat a legmagasabb arányszámokból kiindulva, csökkenő mutatókkal az alábbi tapasztalatok motiválják legerőteljesebben: Ismerem az iskola honlapját, ahonnan információhoz jutok (81%), Több iskola közül ez volt számomra a legszimpatikusabb (65%), Részt vettem az iskola által rendezett gyermekváró eseményeken (62%). Ugyanakkor, bár hosszú évek óta ápolunk rendszeres és egymást segítő kapcsolatot a társóvodákkal, a szülők által az Óvodában ajánlották kérdésre érkezett 27%-os arányszám még tudatosabb együttműködés alapján további erősítésre szorul. Ebben a folyamatban az óvónők még hatékonyabb támogatására számítunk.

 

E kérdőív összegző kérdése határozottan pozitív szülői véleményt tükröz számunkra, ugyanis a Véleményem szerint jól döntöttem a tagozat (osztály) választásakor, elvárásaim teljesültek kérdésre 86%-os arányú igen visszajelzés érkezett.

 

További két szülői kérdőív tudakolta az első és ötödik évfolyamon a szülők elégedettségét, különös tekintettel a sportiskolai, az angol tagozatos és a természettudományos profilváltásra vonatkozóan. Várakozásainkat elsődlegesen az első évfolyamos szülők reagálása múlta felül. Körükben ugyanis jellemzően a 4,7- 5 egész között váltakoznak az elégedettség mutatók a feltett 16 kérdés körében. Ez az értékelés számunkra bizonyító erővel bír a tanítás tartalmát, módszertanát, nevelési eszközeinket és tanítóink felkészültségét illetően egyaránt.

 

Az ötödikes szülők körében az angol tagozat beindítására irányuló szülői reakció 4,9-es átlaga igazolja a megalapozott programmódosítást. Ugyanakkor a 4 egészhez közelítő, de esetenként néhány tizeddel alatta maradó értékek módszertani, nevelési kultúránk további erősítését szorgalmazzák, pl., A pedagógusok fel tudják kelteni gyermekem érdeklődését (3,9) kérdés visszaigazolása a még színesebb és változatosabb tanórai technikák alkalmazásának szükségességét jelentik.

 

Végül a 6-8. évfolyamra járó tanulók szüleinek körében is elvégeztük 16 kérdés segítségével az elégedettségmérést. Az ebben az életkorban már természetszerűen kissé lazább szülői ház- iskola kapcsolatnak is betudhatóan, valamint sok esetben az intézményre történő több felelősség áthárítás következtében a beérkezett eredmények egyes kérdések esetében minimális gyengülést, míg nagy átlagban változatlan pozitív visszajelzést mutatnak az alsóbb évfolyamokon mért eredményekhez képest. Összességében a 16 kérdésből 15 feltett kérdésre kaptunk 4- 4,8 közötti válaszeredményt.

 

Összehasonlítva jelenlegi mérésünket a két illetve 4 esztendővel korábban végzett szülői elégedettség mérésekkel megállapíthatjuk, hogy a hasonló témakörben érkezett visszajelzések a kérdések nagy százalékában egyenletes emelkedést mutatnak. Ez a tendencia pedagógiai céljaink valamint intézményi stratégiánk helyes kitűzését és megvalósítását igazolja.

 

 

 

A szülők erősségünknek tartják, hogy pedagógusainknak nincsenek előítéleteik a tanulókkal szemben. Úgy nyilatkoztak, hogy a kollegák jól képzettek, a pályaválasztásra hasznos tanácsokat adnak tanítványaiknak. Tanítóink és tanáraink korrekt kapcsolatot építettek ki a diákokkal és a szülőkkel.

 

 

A dolgozói kérdőívek tapasztalatai

 

A kollegák körében kiosztott kérdőíveink 22 kérdést tartalmaztak, amelyek a szervezetbe való beilleszkedés lehetőségeit és eredményeit, a munkahelyi klíma értékelését, a kommunikáció szintjét a tantestületen belül és a konfliktuskezelő technikák alkalmazásának lehetőségeit taglalták elsősorban. A válaszok feldolgozása során megerősítést nyert, hogy a tantestület tagjai között a kollegalitás, az intézmény céljaival való azonosulás, az eredmények felett érzett közös siker magas színvonalon áll. Ezt bizonyítja, hogy a kérdések közül 10 esetében 4,5 vagy a feletti összesített értékeléssel számolhatunk. Például: Azonosulok iskolánk hagyományaival, jó hírét ápolom (4,92), Az iskolánk céljai reálisak (4,72), Úgy érzem, hogy dinamikus az iskolánk fejlődése (4,62). 4 egész érték alatt mindösszesen egyetlen egy kérdés esetében kellett szembe néznünk diszkrét kritikával, A színvonalas munkavégzéshez szükséges eszközökkel folyamatosan bővül az iskola kérdés összesítése 3,81 átlagot hozott. E témakörben az intézmény vezetése részéről -beleértve a gazdasági irányítást is- a még hatékonyabb pályázati gondolkodás erősítése lehet az egyik megoldás.

A dolgozói véleményeket összefoglalva erősségeink a következők: az iskola dolgozói azonosulnak az intézmény céljaival, hagyományaival, ápolják intézményünk jó hírét. Fontosnak érzik munkájukat, mert tudják mit várnak el tőlük. A kollegák segítik egymást, szakmailag is együttműködnek. Odafigyelnek egymás munkájára. A minőségi munkát elismerik és méltányolják. A vezetés felhasználja a dolgozók elképzeléseit a dinamikus fejlődés érdekében. Iskolánk céljai reálisak, légköre emberséges, gyermekközpontú.

 

 

A külső partnereink véleménye

A fenntartó mindösszesen 21 feltett kérdésünkre adott válaszával segítette intézményi önképünk kialakítását. Mindez három fő témakörben történt meg: 1. Az intézmény vezetőjének és más vezetőinek tevékenysége és magatartása ösztönzi-e, támogatja-e, előmozdítja-e a minőségügyi kultúrát?   2. A szervezet hogyan fogalmazza meg küldetését, értékrendjét és stratégiáját, és miként alkalmazza a szervezeten belül, valamint hogyan alakítja az ebben foglaltakat intézkedésekké?  3. Hatékonyan és hatásosan fejleszti-e az intézmény az erőforrásait?  Véleményük szerint az iskola speciális feladatait magas színvonalon valósítja meg. Jellemző ránk a nyitottság és a szakmai hozzáértés. Az iskolai pedagógusai rendelkeznek partnerközpontú kultúrával. A célok, feladatok megvalósításában a teljes tantestületi részvétel jellemző. Továbbra is a törvényes működést, a nyitottságot és a szakmai, pedagógiai munka további fejlesztését várják tőlünk. Partneróvodánk, a Gyermeksziget Montessori Óvoda vezetése jónak tartja két intézmény közötti együttműködést, fontosnak ítélik meg, hogy az iskolai rendezvényeinkre rendszeresen meghívást nyernek az óvónők, a gyermekek és szüleik is. Ismerik Pedagógiai Programunkat és kollegáinkkal személyes kapcsolatot ápolnak. Az iskola választásakor döntőnek ítélik meg a pedagógusok tájékoztató tevékenységét is. A Kelta Vendéglátó  Szakközépiskola és Szakiskola intézményvezetőjével készült interjúból kiderült, hogy nem tapasztal különös beilleszkedési problémát az iskolánkból érkezett tanulóink vonatkozásában, bár a családi nevelés hiányát, bizonyos értékrendi torzulásokat tapasztal, amikor a neveltségi szint értékelése megtörténik. A lakótelep jellegéből adódó sajátos szocializációs problémákkal az általános iskolában is naponta vagyunk kénytelenek szembenézni, és rájuk speciális, egyénre szabott megoldásokat találni. Az előző partneri igény és elégedettség méréshez viszonyítva az értékek emelkedést mutatnak.

 

 

A tanulók számára kiadott kérdőívek a tanári munka tartalmát célozták vizsgálni, tudakolták pedagógiai és értékelő módszereinket, motiváló tevékenységünket valamint a tanár-diák kapcsolat tartalmát. Az iskola korszerű módszereit tartják a legfontosabb erősségünknek. Életkori sajátosságaik miatt kritikusabban szemlélik a világot, ezért az adatok esetenként alacsonyabb (3,8- 4) értékeket mutatnak. A diákok szerint tanáraik figyelnek rájuk, törődnek velük, nemcsak az iskolai problémáikkal foglalkoznak, ha segítségre vagy tanácsra van szükségük bátran fordulhatnak hozzájuk. Tudják, hogy mitvárnak el tőlük, a tanultakat a

felnőtt életükben is használni tudják. Alegmagasabb értékelést (4,7) a Tudom, mit várnak el tőlem az iskolában és a Vannak barátaim az iskolában kérdésekre adtak.

 

Fejlesztésre szoruló területeink:

 

 Intézkedési terv

Feladat

Határidő

Felelős

Az iskola felszereltségének folyamatos bővítése, az épület állagmegóvása elsődlegesen pályázati lehetőségek felhasználása útján.

 

 

 

 

Igazgató, igazgató helyettes, gazdasági vezető, szakpályázatok esetén munkaközösség vezetők

A tanulók motiváltságának fejlesztése, változatos módszertani eszközök segítségével.

(Netházik, házi dolgozatok, ismeretterjesztő TV műsorok ajánlása, stb.)

Folyamatos illetve 2012. május

Munkaközösség vezetők, tanítók, tanárok, fejlesztő pedagógusok.

Az esélyegyenlőség erősítése differenciált foglalkozások szervezésével és szakirányú továbbképzésekre való beiskolázással

Folyamatos, a beiskolázási határidőkhöz igazodó, illetve 2012. május

Igazgató, igazgató helyettes, munkaközösség vezetők, pedagógusok.

A következő önértékelés ideje 2011./2012. tanév

Dvissza az olal elejére


 

Összehasonlító táblázatok

 Dvissza az olal elejére


 

Dvissza az olal elejére

 


 

Dvissza az olal elejére

 

(mérések)