Az önértékelés olyan intézményi vizsgálat, amelynek az a célja, hogy mélyebben  lássuk az iskolai feltételek, folyamatok és a kimenetek egymásra gyakorolt hatását. Segít meghatározni a szervezet erősségeit, amelyekre építeni lehet a fejlesztésben, a fejlesztendő területeket, hogy ezek is erősségekké válhassanak.

2006. év februárjában a Magyar Gallup Intézet komplex ellenőrzést végzett intézményünkben a fenntartó megbízásából. A vizsgálat feltárta nevelő és oktató munkánk erősségeit, javaslatot tett a fejlesztési területekre.

A vizsgálat alapdokumentumainkat szakmailag színvonalasnak, koherensnek találta, és feltárta, hogy tantestületünk középvezetői jól tájékozottak az intézmény alapvető céljait illetően. Az értékek hiteles közvetítését vezetői oldalon is kiemelte. Az operatív tervezési folyamatokba a vezetés bevonja a tantestületet is. Az ellenőrzés feltárta, hogy a korábban kitűzött célok megvalósultak, és a gyakorlatba is beépültek. A szervezeti feltételek adottak. A három alkalommal végzett partneri elégedettség-mérés jelzi a partnerközpontú működés fenntartását és az elvárások igények figyelembe vételét.

Az ellenőrzési-értékelési rendszer elemei a stratégiai dokumentumokban megjelennek, ezáltal jelzik e funkció fontosságát a tervező munkában. A pedagógiai munka eredményességét a tanulmányi eredmények, a versenyeken elért kimagasló eredmények és a kerületi mérések támasztják alá. A vizsgálatot végzők által látogatott tanítási órák változatos módszertani megoldásokat kínált a csoportmunkára, egyéni munkára, a differenciált feladatokra és a közös gondolkodásra.

A szakértők megállapították, hogy intézményünk nagy gondot fordít az egyéni fejlesztést igénylő tanulókra, ahogyan az iskola életében a gyermekvédelem is kiemelt terület. A szakemberekkel történő együttműködés a gyermekek érdekében végzett tudatos tervező és megvalósító munka eredménye. Az iskola beiskolázási körzetéből adódik, hogy számunkra a lakosság „megszólítása” az átlagosnál fontosabb feladat. Az intézmény dolgozóitól nagyon tudatos munkát feltételez, hogy e munka hatékonyságát aktív szülői együttműködés is segítse. A partneri együttműködésre az iskolavezetés minden területen nagy hangsúlyt fektet.

A kerület szakmai életében és az iskolai munka szakmai irányításában is nagy szerepet játszanak a munkaközösségek vezetői. Három kollégánk kerületi munkaközösség vezetői feladatokat is ellát. Az iskolában erős a team munka és a csoportok közötti együttműködés. Más közoktatási intézményekkel kialakított együttműködés formái is megjelennek a szakmai dokumentumokban.

Az iskola kiemelt feladatának tekinti az erkölcsi nevelést. A nevelőtestület elkészítette a saját intézményre adaptált etikai kódexet, a diákönkormányzat szintén. Az erkölcsi normarendszer betartatása a tanórákon is megjelenik. A hazafias nevelés és a nemzeti identitás erősítése megjelennek a tanítási órákon, a tervezésben pedig folyamatos feladatként szerepel. A hagyományőrzés, a „Ziperes” értékek ápolása fontos a tantestület minden tagja számára. Az iskola különös gondot fordít az esélyegyenlőség megteremtésére, melyet évről-évre folyamatosan helyez kiemelt helyre. Az intézmény kiemelten kezeli a környezeti nevelést és a  folyamatos fejlesztés érdekében választja meg az eszközöket a feladatok megoldásához.

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az iskola kultúrája a támogató kultúrával azonosítható, amelyben központi fogalmak a részvétel, az együttműködés, a kölcsönös bizalom és az egyéni fejlődés. A kommunikáció főleg verbális és kötetlen. Az alkalmazottak a szervezet iránt érzett elkötelezettsége központi jelentőséggel bír.

Az önértékelés alapjául szolgáltak a dolgozók, szülők és tanulók által kitöltött kérdőívek, a fenntartó, az óvodai és középiskolai partnerekkel végzett interjúk. Az alkalmazottaknak 45 db kérdőívet adtunk ki, ebből 43 darabot kaptunk vissza (98%). A szülőktől (3- 8. osztály) 120 darabot osztottunk ki, ebből 102 darab érkezett vissza (85%). A 7. és 8. osztályos tanulóink között 88 db kérdőívet osztottunk ki, ebből 87 db érkezett vissza (98%). Az interjúkat az alábbi partnereink között készítettük: a fenntartó részéről az oktatási referens, a Zipernowsky és a Mosolygó óvoda, a Kelta Vendéglátó Szakiskola, Varga István Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola vezetői. Az intézményi Minőségbiztosítási Programban meghatározott önértékelési szempontok (melléklet) alapján végeztük mérésünket.

A dolgozói kérdőív vizsgálati területei: 1-15; kérdés szervezeti kultúra elemei és a munkahelyi közérzet, 16- 21; a vezetési munka területei, a kapcsolattartás. 22-28; a tanulási eredményesség (pedagógiai módszerek, követelmény támasztás, értékelési gyakorlat, egyéni bánásmód, személyes törődés) kérdéskörből a szülőktől és a tanulóktól is gyűjtöttünk adatokat.

A tanulók számára kiadott kérdőív 1-10. kérdéscsoportja a tanári munka tartalmát vizsgálja. 11- 16. az értékelésre, pedagógiai módszerekre, motiválásra, követelmény támasztásra, tanár- diák kapcsolatra kérdeznek rá.

A szülők elégedettségét vizsgáló kérdőívek kérdései az iskolai nevelés, oktatás minőségére, az iskolai környezet és a szülőkkel való kapcsolattartásra utalnak.

A külső partnereink véleménye. A fenntartó szerint a lakótelepen az iskola fontos szerepet tölt be. Intézményünk alapdokumentumait ismerik és színvonalasnak tartják. Az iskola speciális feladatait magas színvonalon valósítja meg. Jellemző ránk a nyitottság és a szakmai hozzáértés. Az iskolai pedagógusaira jellemző a gyermekközpontúság és partnerközpontú kultúrával rendelkeznek. A célok, feladatok megvalósításában a teljes tantestületi részvétel jellemző. Továbbra is a törvényes működést, a nyitottságot és a szakmai, pedagógiai munka további fejlesztését várják tőlünk. Az óvodák jónak tartják az együttműködést. A Zipernowsky óvoda külön kiemelte a közös kézműves programunkat. A Mosolygó óvoda dolgozói szeretnék ha a leendő elsős pedagógusok részt vennének az óvoda rendezvényein és a szülőkkel már az óvodában felvennék a kapcsolatot. Mindkét intézmény ismeri Pedagógiai Programunkat és kollegáink lelkiismeretes munkáját. Az iskola választásakor döntőnek ítélik meg a pedagógusok személyes bemutatkozását és tájékoztatásukat az iskolában folyó tanító- nevelő munkáról. Középiskolák. Az iskolánkból érkező tanulókra nem jellemző a beilleszkedési probléma. A Kelta Szakiskola a számolási készség és az értő olvasás javítását kéri iskolánktól. A neveltségi szint széles skálán mozog, de ez a szülői háttérrel és a tanulókkal szemben támasztott elvárásokkal kapcsolatos. Felvetik a két intézmény között a szakmai munkaközösségek kapcsolatának kialakítását. Varga István Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola véleménye szerint az intézményünkből bekerülő tanulóktól az értő olvasást, a matematikai alapkészségek színvonalának emelését kérik. A neveltségi szintjük az életkoruknak megfelelő.

Az előző partneri igény és elégedettség méréshez viszonyítva az értékek emelkedést mutatnak.

Dolgozói vélemények alapján erősségeink a következők: az iskola dolgozói azonosulnak az intézmény céljaival, hagyományaival, ápolják intézményünk jó hírét. Fontosnak érzik munkájukat, mert tudják mit várnak el tőlük. A kollegák segítik egymást, szakmailag is együttműködnek. Odafigyelnek egymás munkájára. A minőségi munkát elismerik és méltányolják. A vezetés felhasználja a dolgozók elképzeléseit a dinamikus fejlődés érdekében. Iskolánk céljai reálisak, légköre emberséges, gyermekközpontú.

A tanulók az iskola évről évre megújuló módszereit tartják a legfontosabb erősségünknek. Életkori sajátosságaik miatt kritikusabban szemlélik a világot, ezért az adatok alacsonyabb értékeket mutatnak. A diákok szerint tanáraik figyelnek rájuk, törődnek velük, nemcsak az iskolai problémáikkal foglalkoznak, ha segítségre vagy tanácsra van szükségük bátran fordulhatnak hozzájuk. Tudják, hogy mit várnak el tőlük, a tanultakat a felnőtt életükben is használni tudják.

A szülők erősségünknek tartják, hogy iskolánkban biztonságban tudhatják gyermekeiket. A pedagógusoknak nincsenek előítéleteik a tanulókkal szemben. Úgy nyilatkoztak, hogy pedagógusaink jól képzettek, a pályaválasztásra hasznos tanácsokat adnak tanítványaiknak. Tanítóink és tanáraink korrekt kapcsolatot építettek ki a diákokkal és a szülőkkel.

Fejlesztésre szoruló területeink:

Összegzésül erősségeink.

A következő önértékelés ideje 2009.

Mellékletek:

kérdőívek: tanulói, szülői, dolgozói, vezetői

válaszok:  tanulói, szülői, dolgozói, vezetői