Minőségbiztosítás

  

Az iskola minőségpolitikai nyilatkozata    

 

Kezdetben a tanulók száma a demográfiai csúcsnak megfelelően kb. 2-3- szorosa volt a mai létszámnak. Az iskola a közvetlen lakókörnyezetben élő családok gyermekeinek kínált hatékony, eredményes nevelést és oktatást. Mára -a szabad iskolaválasztás lehetőségével élve- a lakótelepen kívül élő családok is szívesen választanak bennünket. A nevelőtestület korábbi és jelenlegi eredményei, szakmai felkészültsége, elhivatottsága az intézmény családias légköre garancia arra, hogy nevelési és oktatási területen is megfelelő szintű képzésben részesüljenek tanulóink. A lakóterület jellegéből adódóan iskolánkban a társadalom valamennyi rétegének gyermeke jelen van, amely egyedi szubkultúrális összetételt eredményez. Az iskola részéről ez tudatos tehetséggondozást és egyéni fejlesztőmunkát követel.

Intézményünk hosszú évek óta eredményesen működik, ezt igazolják a partnereink mért és spontán visszajelzései. Az iskola szakos ellátottsága megfelelő. Az alsó és felső tagozatos kollegák munkáját két fő fejlesztő pedagógus, egy fő iskolapszichológus és egy fő pedagógiai asszisztens segíti. Az iskola eredményes oktató- nevelő munkáját tíz fő technikai munkatárs is segíti.

Az oktatáshoz szükséges legfontosabb tárgyi feltételek biztosítottak. (Könyvtár, számítógépes terem, Internet hozzáférés, tornaterem, fejlesztő szoba).

 

  • I.5. Az intézmény minőségfejlesztési múltja:
  • Az Oktatási Minisztérium COMENIUS I. intézményi modell csoportos pályázatán nyertünk, és a 2002/2003 tanévben megkezdtük a modell bevezetését. Munkánkban nagy segítségünkre volt a Bárczi Géza utcai Óvoda, mint a megvalósítást segítő intézmény.

  • II. A Zipernowsky Károly Általános Iskola minőségpolitikája

    II.1. Fenntartó elvárásai és az ebből adódó fejlesztési feladataink

  • a MINŐSÉGPOLITIKÁBÓL adódó elvárások

    FEJLESZTÉSI feladatok

    1.a

    Az egymásra épülő intézménytípusok a gyermekek/tanulók továbbhaladása érdekében működjenek együtt.

    Iskolánk a környező óvodákkal és a középiskolákkal folyamatos szakmai kapcsolatot alakít ki, biztosítja a tanítók illetve a felső tagozatos tanárok tapasztalatszerzését az óvodai felkészítéssel, illetve a középiskolai elvárásokkal kapcsolatban.
    1.b

    Az intézményrendszer működésében érvényesüljön a partnerközpontú szemlélet.

    Rendszeresen felmérjük a szülők, a diákok, az iskola összes dolgozójának igényét és elégedetlenségét.
    1.c

    A minőségfejlesztés tervezett tevékenységeivel rendszerszerűen teremtsék meg az intézmény-működés folyamatos fejlesztését.

    A folyamatos fejlesztés érdekében az igazgató az éves munkatervben jeleníti meg a fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat.
    2.a

    Intézményeinkben a helyi adottságokra épülő szakmai fejlesztés eredményeképpen az iskolák közötti teljesítménykülönbségek csökkenjenek, vagyis a magasan teljesítők irányába mozduljon el az egész rendszer teljesítménye.

    A tanulóink felkészültségével, kulturált magatartásával kapcsolatban a szülők és a középiskolák körében az elégedettség növekedjék Az országos és a kerületi felmérések eredményeit, értékelését felhasználjuk a fejlesztési célok meghatározásához, és eredményes megvalósításához.
    2.b

    A sokszínűség érvényesítése érdekében elvárjuk, és biztosítjuk a feltételeket ahhoz, hogy az intézmények “önálló arculattal”, speciális szolgáltatások biztosításával feleljenek meg az intézményhasználók igényeinek. Mind a hatékony ismeretátadás, mind a sokoldalú személyiségfejlesztés terén teljesítsék a pedagógiai/nevelési programban foglaltakat - legjobb tudásuk szerint.

    Az iskola pedagógiai céljait rangsorolja, és pedagógiai programja egyéni arculatát megjelenítő céljait a napi gyakorlatban kiemelten érvényesíti.
    2.c

    Továbbá elvárás, hogy az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatala minőségpolitikájában szereplő ügyfél-központúságot a közoktatási intézmények a partnerközpontú működéssel valósítsák meg.

    A COMENIUS I. Intézményi modell alapján megalkotott minőségfejlesztési rendszerünket működtetjük és szükség szerint módosítjuk.
    3.a Tanuló- és gyermekközpontúság területén

    A differenciálás- integrálás egyensúlya a pedagógia minden területén érvényesüljön.

    Az egyéni bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű tanulók oktatása-nevelése estén pedagógiailag fontosnak tartjuk (pl. dyslexia, dysgraphia, magatartás-zavar, stb.) az osztályokba való beintegrálást, de a képviselő testület engedélye alapján kislétszámú, fejlesztő osztályokat is indítunk.
    3.b A pedagógiai módszertani kultúra fejlesztése, a tanári és tanulói együttműködés erősítése a tanórákon. Tantestületünk fontosnak tartja a pedagógiai motiválás eszközeinek bővítését, fokozottabb érvényesítését a tanulás iránti elkötelezettség növelése érdekében.
    Erkölcsi nevelés területén

    4.a

    Az évek óta meglévő általános célkitűzéshez olyan intézményi minőségcélok megfogalmazását várja el a fenntartó, amelynek megvalósítása mérhető, ellenőrizhető.

    Olyan minőségcélokat tűzünk ki ezen a nevelési területen, hogy követhető legyen az eredményességünk. Feladatként tűzzük ki az alapvető erkölcsi értékek megismertetést tanulóinkkal, azok meggyőződéssé alakítását.
    4.b

    Az erkölcsi neveléssel kapcsolatos minőségcélok hatékonyan támogassák a gyermekek, fiatalok erkölcsi értékeken alapuló szemléletének kialakítását.

    Az iskolánk szervezeti kultúrája, pedagógusaink és az iskola egyéb területén dolgozók magatartása támogatja az erkölcsi értékeken alapuló szemlélet folyamatos fejlesztését.
    4.c

    Az erkölcsi neveléssel kapcsolatos minőségcélok hatékonyan támogassák a társadalmi normák követését.

    Arra törekszünk, hogy a társadalmi normák átadásával a kultúrált viselkedés életkorral változó követelményeit belső igénnyé alakítsuk tanulóink életében.
    4.d

    Az erkölcsi neveléssel kapcsolatos minőségcélok hatékonyan támogassák hazafias érzések megalapozását.

    Iskolánk hagyományainak ápolásával (ünnepélyekkel, az ünnepekhez kötődő tevékenységekkel), tantárgyi oktatásunkkal, a nevelési lehetőségeink felhasználásával, a hazafias érzést kialakítjuk és élővé tesszük.
    5.a

    Esélyegyenlőség megteremtése területén:

    A fenntartó elvárása, hogy az általa működtetett intézményrendszer maximálisan támogassa a gyermekek/tanulók fejlődését – egyéni adottságaik, képességeik figyelembevételével, és a következő feladatok végzésével:

    5.b

    adottságok felismerése,

    Továbbképzési tervünkben az esélyegyenlőséggel kapcsolatos pedagógiai ismereteket megszerző pedagógusok (differenciált képesség-fejlesztés, tehetséggondozás, sajátos nevelési igényű tanulók oktatása-nevelése, a tanulást motiváló pedagógiai módszerek, stb.) prioritást élveznek.

    Tantestületünk eddig is rendszeresen- félévente – egyeztette osztályonként a gyermekek/tanulók fejlődését, az egyéni adottságok, képességek figyelembevételével. A félévi és tanév végi tanulói osztályozást, értékelést a nevelőtestületi értekezleten egyeztetjük.

    5.c

    képességek fejlesztése (különös tekintettel a szóbeli képességekre),

    Fontosnak tartjuk, hogy a tanítási órákon a szóbeli képességek fejlesztése kerüljön előtérbe, több szóbeli felelet hangozzék el. Az oktató munkába tantárgyanként építjük be a tanulás módszertanának ismereteit.
    5.d

    tehetség támogatása,

    Tanulóink tehetségének korai felismerésével lehetőség nyílik a sokoldalú kibontakoztatásra, így a gyerekek megismerik önmagukat és erősségeiket.
    5.e

    a hátrányos helyzet felszámolására törekvés minden lehetséges módon.

    A hátrányos helyzetű tanulóinkat igyekszünk minél előbb kiszűrni, a fejlesztő pedagógusok segítségével gondozásba venni és felzárkóztatni.
    5.f

    versenyek szervezése,

    A kerületi tanulmányi versenyek előzményeként a házi versenyeket szervezünk.

    Vállaljuk kerületi versenyek megrendezését is.

    5.g

    pedagógus-továbbképzés támogatása fenti szakterületen,

    Az 5 éves továbbképzési tervben az esélyegyenlőség kezelésével foglalkozó továbbképzések tervezését előtérbe helyezzük.
    5.h

    különös figyelemmel az integrált nevelésre - az intézménypszichológusi hálózat szakmai támogatásával,

    Meg kell tegyünk mindent annak érdekében, hogy tanulóink lehetőleg nálunk fejezzék be az általános iskolát.
    5.i

    önismeret – reális pályaválasztás pedagógiai támogatása,

    Tanulóink reális továbbtanulási döntését szakmailag, pedagógiailag támogatjuk, ehhez a szülőknek minden segítséget megadunk ha igénylik.
    6.a

    Környezetvédelem, környezetkultúra fejlesztése

    Óbuda-Békásmegyer helyi kedvező sajátosságait kihasználva (Duna-part, hegyvidék jelenléte, történelmi emlékek, a kerületben élő kisebbségek kultúrája) jelenjen meg határozottabban az oktatásban-nevelésben. A helyi sajátosságok, értékek eszközként való működtetése.

    Célunk, hogy a környezetkultúra fejlesztésére vonatkozó ismeretek épüljenek be pedagógiai programjainkba az óbudai lokálpatrionizmus szellemében. Felhasználjuk a múzeumpedagógia által kínált lehetőségeket. Tanulóink környezetvédelmi ismeretei bővüljenek, a környezettudatos magatartásuk fejlesztése épüljön be pedagógiai gyakorlatunkba.
    7.a

    Humán erőforrás fejlesztés

    Az intézményekben “értelmes rend” uralkodjék, amely jelenti a gyermeki/tanulói fejlődéshez megfelelő iskolai légkör kialakítását:

    7.b

    a szabályozottság, a korlátozás és a rugalmasság, az önálló mozgástér harmonikus egyensúlyát,

    A tanítási órákon a tanár és diák közös munkáját biztosító módszerek alkalmazásával aktív tanulói részvételt érünk el, és fejlesztjük tanulóink önfegyelmét.
    7.c

    a demokratizmus határainak egyértelmű kijelölését, a szülők, diákok jogainak érvényesítése mellett a pedagógus jogainak prioritásként való kezelését.

    Ha konfliktus adódik, a partnereink részvételével --a törvényesség betartása mellett- a körülmények gondos mérlegelése jelenjen meg vezetői oldalon.
    7.d

    A pedagógusok értékelésének része legyen

    a tantárgyi mérések alapján számított hozzáadott pedagógiai érték,

    Pedagógusaink munkáját értékelő rendszert alakítunk ki amely a megnevezett alapelveken nyugszik.
    7.e

    az eredményesen pályázó pedagógusok érdekeltségének megteremtése,

    A pályázatot nyert pedagógusaink munkájának értékelésében az érdekeltség jelenjen meg.
    7.f

    a pályakezdő pedagógusok segítése.

    Az iskolánkban pályakezdő pedagógus szakmai támogatására, az iskolai szervezetbe való beilleszkedésének megkönnyítésére az igazgató mentorokat jelöl ki.
    8.a

    Kultúraközvetítés

    Minden tantárgy, illetve az élet minden területéhez kapcsolódóan, kultúrtörténeti utalásokkal (a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozóan is.)

    A történelmi vonatkozású olvasmányok, a zene, a színház, a képzőművészeti alkotások tananyagba illesztésével a művészetek megkedveltetése folyamatos cél, a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának ismertetésével és elfogadásával a nemzeti egység kialakulását segítjük elő
  • II.2. Az iskola minőségpolitikai nyilatkozata:
  • A Zipernowsky Károly Általános Iskola tantestülete és nem pedagógus munkatársai elkötelezik magukat, hogy belső és külső tevékenységükben kielégítsék partnereik igényeit, minél teljesebb körben rugalmasan alkalmazkodva az intézményt érintő kihívásokhoz.

    Elsősorban az intézményt választó szülők, és gyermekek igényeinek kívánunk megfelelni, érdekeit kívánjuk szolgálni oly módon, hogy ezzel egyúttal eleget tegyünk törvényi kötelezettségünknek is.

    Az intézmény vezetése tudatosítja valamennyi munkatársában a ránk vonatkozó jogszabályok és a szakmai elvárások fontosságát, azok követelményeinek és a közösen értelmezett nevelési filozófiának való megfelelés kiemelt szerepét. A minőségcélok meghatározásának alapja a partnerek elvárása és elégedettsége.

    Fontosnak tartjuk a tehetséges tanulók felismerését, fejlődésük elősegítését, támogatását, ezzel egyidejűleg a lemaradó, tanulási nehézségekkel, pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók felzárkóztatását.

    Felelősek vagyunk azért, hogy tanulóinkat olyan ismeretekhez juttassuk, amelyek segítik őket a továbbtanulásban, pályaválasztásban, hogy társadalmilag hasznos és egyénileg sikeres emberekké váljanak.

    Jól képzett munkatársaink ösztönző munkalégkörben, lelkiismeretesen, innovációs képességekkel felvértezve végzik munkájukat.

    A vezetés segíti a munkatársak képzését, önképzését, támogatja az innovációs folyamatokat, biztosítja a hatékony csoportmunka feltételeit, méri a dolgozók elégedettségét, elismeri a hatékony, eredményes munkavégzést.

    Intézményünk vezetése és dolgozói elkötelezettek a minőségfejlesztés iránt. Az intézmény vezetés biztosítja a már életbe léptetett minőségirányítási rendszer működtetéséhez és hatékony alkalmazásához szükséges feltételeket. Minőségpolitikánk érvényes intézményünk valamennyi dolgozójára, tanulójára, minden folyamatára és tevékenységére.

    Kinyilvánítjuk, hogy szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége.

     

  • II.3. Alapelvek, célok:
    1. Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek tanítványaink korszerű tudásának kialakítására, személyiségükre, reális én- és jövőképük kialakítására, szűkebb és tágabb környezetükre is pozitív hatást gyakorolnak.
    2. Ezen értékek közvetítése a helyi tanterveinkben rögzített tananyagon, a személyes példán, az iskolai tevékenység egészén keresztül valósul meg.
    3. Célunk, hogy tanulóink sokoldalúan művelt, alkotó és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak.
    4. Magas szintű idegen nyelvi tudással rendelkező tanulókat képzünk az idegen nyelvi órákon.
    5. Kreatív, jó problémamegoldó képességgel rendelkező, a művészi befogadásban jártas diákokat nevelünk a művészeti képzésünkben.
    6. Tanulóinkkal szemben magas követelményeket támasztunk. Oktatásunk, nevelésünk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus.
    7. Nyitottak vagyunk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra. Szervezeti kultúránkat ennek megfelelően fejlesztjük.
    8. Intézményünk dolgozói elkötelezettek a minőségi munkavégzés, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés mellett.

    Iskolánk a 2002/2003-as tanévben elkezdte a COMENIUS 2000. I. minőségbiztosítási program kidolgozását, működtetését. Ez a munka külső szakértő segítségével folyt. A nyitott önértékelés, a partnerazonosítás és a partnerek igényeinek felmérése megtörtént. A kapott eredményeket összegeztük, a problémás területek javításával a minőségi körök foglalkoztak.

    Minőségirányítási programunk kidolgozásával a teljes körű minőségirányítási rendszer kiépítését és működtetését szeretnénk megvalósítani.

    A rendszer alkalmazásával célunk, hogy iskolánk váljon képessé:

    1. a partnerközpontú működésre
    2. folyamataink szabályozására
    3. a szabályozott folyamatok partnerek elvárásain alapuló folyamatos fejlesztésére
    4. a szervezeti kultúra tudatos építésére, fejlesztésére az iskola dolgozóinak elvárásai alapján
    5. További céljaink:
    6. az önértékelés váljon gyakorlattá
    7. munkánk rendszeres értékelésével tudjuk módosítani, fejleszteni céljainkat, tevékenységünket, alkalmazott módszereinket
    8. az intézményvezetés az intézményi önértékelés eredményeire építve a partnerközpontúság jegyében alakítsa ki fejlesztési stratégiáját
    9. a pedagógusok többsége aktívan vegyen részt a minőségfejlesztési munkában, legyen részese az innovációs és értékelési tevékenységnek, ismerje a minőségfejlesztés módszereit.
    10. tényeken alapuló döntéshozatal valósuljon meg

    A minőségirányítási programunkat a pedagógiai programunk megvalósítását szolgáló eszközrendszernek tekintjük. Kiépítésével, működtetésével akarjuk biztosítani a Pedagógiai Programunkban megfogalmazottak teljesítését.

    Minőségi céljaink

    1. A partnereink igényeinek, elvárásainak összegyűjtése és beépítése a mindennapos tevékenységünkbe.
    2. A minőségirányítási csoport tagjai vegyenek részt folyamatszabályozásról szóló továbbképzésen.
    3. Folyamataink azonosítása történjen meg.
    4. Készüljön ütemterv a folyamataink szabályozására.
    5. Legyen működő önértékelési rendszerünk.
    6. A minőségirányítási rendszer céljait, feladatait minden pedagógus ismerje.
    7. Minél több munkatársunk vegyen részt a MIP céljainak megvalósításában.
    8. Egy éven belül alakítsuk ki közös megegyezéssel a pedagógus munka értékelési rendszerét.
    9. Javuljon a tantestület tagjainak együttműködési képessége.
    10. A tantestület tagjai legyenek nyitottak a szakmai fejlődés iránt. (Új tanítási módszerek, követelmények)
    11. A nevelési-oktatási feladatainkat olyan színvonalon végezzük, hogy a 7. és 9. évfolyamra az érdeklődés az eddigiekhez hasonló legyen.
  • II.4. A Pedagógiai Programban megfogalmazott értékek és hozzárendelt minőségi céljaink:
  • ÉRTÉK:

    MINŐSÉGI CÉL:

    tudás

    • minden tantárgyi modul oktatására legyen szakképzett tanárunk
    • tartósan legalább 3,9-es tanév végi átlag
    • A tanórák legalább 50%-ban történjen frontális munka helyett munkáltató módszerek alkalmazása (kooperatív tanulás, projektmódszer)
    • központi kompetencia - méréseken javuljon az eredményünk
    • a könyvtár nyitvatartási idejének növekedése
    • az iskola tanulóinak 80 %-a váljon rendszeres könyvtárhasználóvá
    • biztosítsuk a szükséges ismerethordozókat az iskola tanárai és diákjai számára
    • a számítógépterem délutáni nyitva tartását növelni
    • diákjaink - az eddiginél - jelentősebb számban használják az Internet adta lehetőségeket

    Humánum

    • az emberi együttérzés kifejezésére alkalmas helyzetek számának növelése (jótékonykodás, kapcsolattartás humanitárius szervezetekkel)
    • évente egy fegyelminél több ne forduljon elő iskolánkban
    • ne kelljen többet fordítani a felújítási kiadások 1 %-ánál a szándékos károkozásokra
    • minden osztály programjában évente szerepeljen a környezetvédelemmel kapcsolatos program

     

    Kreativitás

    • a tanítási órákon minél több kreativitást fejlesztő módszert alkalmazzunk: önálló problémamegoldás, kísérletelemzés, kiselőadások
    • az Zipernowsky- est megrendezése minden évben
    • osztályok közötti vetélkedők
    • a tanulmányi versenyekre minden évben legalább az iskola növendékeinek 10 %-a nevezzen be
    • erősítsük a DÖK szerepét azzal, hogy a házirend mellett más iskolai dokumentumokat is véleményezhessék, kialakítva ennek a döntési mechanizmusát
    • az osztályprogramok esetében minden osztály demokratikus eljárás keretében döntsön

    Egészség

    • évente kapják meg az osztályfőnökök és a testnevelők az iskolaorvos felméréseit,
    • érjük el, hogy ne legyen több az állandó felmentettek aránya a 10 %-nál, az alkalmiaké az évi 3 alkalomnál
    • az éves testnevelési teljesítmény-felmérések ötéves átlagban iskolai szinten növekedést mutassanak
    • az iskolai sportkörök és a tömegsport a diákok igényeinek felmérése alapján szerveződjön, a részvétel érje el a 30%-ot
    • kirándulások szervezése
    • a problémás gyerekeknél a családdal felveszik a kapcsolatot
    • évente felmérjük a szociálisan tankönyv- és egyéb segélyre jogosultak körét és az anyagi helyzet függvényében segítjük
    • évente drog-prevenciós foglalkozások tartása
    • évente önismeretet fejlesztő foglalkozások tartása
    • sportolási lehetőség biztosítása az iskolában a tanárok számára is

    Hazaszeretet

    • a tanév során a nemzeti ünnepeinket, megemlékezéseinket mindig más osztály szervezze meg
    • évente legyen EU vetélkedő, kiállítás vagy előadássorozat
    • az osztályok a maguk szervezte kiránduláson ismerjék meg az ország legalább egy más tájegységét

    Esztétikum

    • mindenki az iskolai tevékenysége során legalább egy alkotásban közreműködjön (osztály rajzkiállítása, versgyűjteménye, műsorkészítése, dekoráció készítése)
    • az osztályok minden évben egy alkalommal vegyenek részt színházi előadáson
    • minden évben induljon lehetőség szerint a tanulók érdeklődésének megfelelő szakkör

    Az iskolavezetés a Minőségirányítási Program elkészítésére, működtetésére Minőségirányítási Csoportot hozott létre. A csoport munkáját közvetlenül az igazgató és az I. számú igazgatóhelyettes irányítja. A csoport vezetője tagja az Iskolavezetésnek

     

    III. A Zipernowsky Károly Általános Iskola minőségfejlesztési rendszere

  • III.1. A vezetés felelőssége, elkötelezettsége:
  • A vezetői program célmeghatározásában kiemelt jelentőséggel szerepel a minőségi munkavégzésre való törekvés, a folyamatok fejlesztésének az igénye. A minőség elérésében az intézmény vezetésének kulcsszerepe van, a minőség alapvetően a vezetőtől függ. A vezetőnek a fentiek figyelembevételével kell munkáját végeznie, magatartásának tükröznie kell a minőségről, a minőségfejlesztésről a Minőségirányítási Programban megfogalmazottakat. Elő kell segítenie, felelősséget kell vállalnia a minőségfejlesztési rendszer kiépítését és működtetését.

  • III.1.1. Jogszerű működés, jogi követelmények:
  • Cél: a jogszerű működés kereteinek biztosítása

    Az iskolavezetés feladata az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok folyamatos figyelemmel kísérése, annak biztosítása, hogy ezek a dokumentumok ismertek és hozzáférhetők legyenek az iskola dolgozói számára. A dokumentumok megismerése, a tartalmuk betartása munkaköri feladat.

  • Jogi dokumentumok azonosítása
    1. Törvények
    2. Rendeletek
    3. Fenntartói szabályozók
    4. Belső, iskolai szabályzatok
  • A dokumentumok elhelyezését és a dokumentumok aktualizálását eljárásrendben kell szabályozni.

    III.1.2. Tervezés

    III.1.2.1. Pedagógiai program készítése, módosítása:

  • Cél: Pedagógiai program létrehozása, amely tartalmazza az iskola küldetésnyilatkozatát, jövőképét, működésének alapelveit, legfontosabb értékeit, céljait, és megfelel a törvény módosításainak, előírásainak.

    A pedagógiai program módosítása a partneri igényeknek, az önértékelés eredményeinek és az iskola értékeinek figyelembe vételével történik.

    A feladat elvégzéséért az igazgató felelős, munkáját a feladat elvégzésére létrehozott csoport segíti. Munkájukat elfogadott ütemterv alapján végzik, a tantestület teljes bevonásával.

     

    III.1.2.2. Minőségirányítási Program készítése 1

    Cél: A minőségirányítási rendszer létrehozása annak érdekében, hogy az iskola képes legyen a pedagógiai programban megfogalmazott értékek alapján eredményesen és hatékonyan működni. Biztosítja a minőségpolitikában megfogalmazott célok megvalósítását.

     

    A MIP elkészítéséért az igazgató felelős. A feladat elvégzését a minőségbiztosítási csoport segíti. Munkájukat elfogadott ütemterv alapján végzik, a tantestület bevonásával.

     

  • III.1.2.3. Éves munkaterv létrehozása
  • Cél: az iskola rövid távú tervezett működésének biztosítása

    A munkaterv elkészítéséhez javaslatot tesz a minőségbiztosítási csoport, a munkaközösség vezetők, az iskolaszék, a DÖK.

    1. A stratégiai dokumentumok és a javaslatok alapján a prioritások megállapítása,
    2. feladatok meghatározása sikerkritériumokkal, felelősökkel, határidőkkel.
    3. Napokra lebontott terv készítése az összes javaslat figyelembevételével.
  • III.1.2.4. A stratégiai dokumentumok ismertetése
  • Cél: az intézményi céloknak megfelelő működés

  • Pedagógiai Program, MIP és a munkaterv megismertetése minden év szeptember 30-ig
  • - a tantestülettel – tanévnyitó értekezleten

    - iskolaszékkel – első szülői értekezleten

    - diákönkormányzattal – az első DÖK ülésen

    III.1.3. Az intézmény belső működési rendjének biztosítása

  • Cél: A belső dokumentálás szabályainak kialakítása, a dokumentumok elkészítése

    Cél: az intézmény belső működési rendjének jogszerű* biztosítása

        1. A szervezeten belül az egyes szereplők jogosítványainak és hatáskörének szabályozása
        2. Az együttműködés, a szervezeten belüli kétirányú kommunikáció fórumainak és működési rendjének szabályozása
        3. A szervezeten belüli testületek, egyes közösségek egymáshoz való viszonyának, kapcsolatrendszerének szabályozása
        4. A minőségirányítási rendszer működését támogató szervezeti feltételek
        5. Belső dokumentálás szabályai
        6. Folyamatok eljárásrendjének megismertetése a munkatársakkal
        7. A szabályozó dokumentumok rendszeres felülvizsgálata

    Cél: Az intézmény jogszerű működésének, belső szabályozók által meghatározott munkarendjének vezetői ellenőrzése.

    A vezetési tevékenységnek valamennyi tudományos meghatározásában kiemelkedő szerepet játszik az ellenőrzés. E nélkül nem beszélhetünk vezetésről.

    A stratégiai folyamatok ellenőrzése

      1. kötelező taneszköz-beszerzés
      2. felújítások
      3. beruházások
      4. leltár és selejtezés
      5. a költségvetés – ezen belül kiemelten a bérgazdálkodás – alakulása
      6. A belső szabályozók működése
      7. Szervezeti és Működési Szabályzat
      8. Házirend
      9. Kollektív Szerződés
      10. Közalkalmazotti Szabályzat
      1. adatkezelés
      2. tanügyi dokumentumok kezelése
      3. irattározás
      4. munkaegészségügy

    - tűz- és balesetvédelmi tervek ellenőrzése

    A mindennapi működés ellenőrzése (a felsorolás nem jelent sorrendet)

      1. késések,
      2. dohányzás tilalma,
      3. szülői igazolások,
      4. felmentések stb…

    Fontos, hogy mindez – ha lehet formanyomtatványon – írásban dokumentált legyen!

     

  • III.1.5. Az intézmény működésének értékelése
  • Az intézményi gyakorlat vizsgálata

    Cél: az intézményi működés időszakos mérése, értékelése

    1. Az intézményi év végi értékelés szempontrendszerének kidolgozása

    Az iskolavezetés évente készítsen értékelést az intézmény és egyes folyamatai működésének eredményességéről és hatékonyságáról.

    Az értékelendő területek:

      1. a vezetői ellenőrzés eredményei
      2.  
      3. a partnerek visszajelzései
      4. a javító, fejlesztő tevékenységek eredményei
      5. korábbi elhatározott intézkedések megvalósulásának vizsgálata
      6. az indikátorrendszer mutatóinak eredményei
      7. a minőségfejlesztési munka eredményei

    Az értékelés eredményét nyilvánosságra kell hozni, a beszámolót megismerők köre: tantestület, fenntartó, iskolaszék, DÖK.

     

  • III.1.6. Az intézményi önértékelés rendszere 2, 3
  • Cél: az intézmény teljes körű működésének, eredményeinek, fejlődésének vizsgálata. Az önértékelés meghatározott szempontok alapján 4 évente rendszeresen elvégzendő tevékenység.

    Feladat:

    A későbbiekben a folyamatok szabályozottságára, a szervezeti kultúra szintjére és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának megvalósulására is ki kell terjednie az értékelésnek

  • III.1.7. Az intézmény működésének javítása, fejlesztése
  • Cél: a vezetői beavatkozást igénylő javítandó, fejlesztendő folyamatok meghatározása a hiányosságok csökkentése, a hibák és ismétlődésük kiküszöbölése.

    Javítandó, fejlesztendő folyamatok azonosítása minden év szept. 1-ig.

    Az iskola vezetése a mérések, értékelések tapasztalatainak összegzése alapján meghatározza a vezetői beavatkozást igénylő javítandó, fejlesztendő területeket.

    Folyamatos fejlesztés eszközrendszerének kialakítása, működtetése

    1. Problémák, tapasztalatok gyűjtésének módja
      1. Javítási tevékenység (okok feltárása, okok megszüntetése)
      2. Intézkedés végrehajtásának ellenőrzése

     

  • III.1.8. Feltételek biztosítása
  • III.1.8.1. Humán erőforrás
  • Cél: Az emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése 4

    Cél: Kiválasztási és betanulási rend működtetése, az intézmény Pedagógiai Programjával azonosulni tudó, annak végrehajtásához legjobb tudása szerint hozzájárulni tudó munkatársak alkalmazása.

    1. Továbbképzési rendszer működtetése

    Cél: A Pedagógiai programban és a Minőségirányítási Programban megfogalmazott célok megvalósításához szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.

    Cél: a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, a szükséges képességek és készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével az intézmény célkitűzéseinek elérése. Az értékelésnek tisztáznia kell a kölcsönös elvárásokat.

      1. Az értékelést közösen kialakított, mindenki által ismert szempontrendszer alapján végezzük.
      2. A szempontrendszernek összhangban kell lennie az alapdokumentumokkal.
    1. Ösztönző rendszer működtetése

    Cél: a pedagógus és nem pedagógus dolgozók ösztönzésére szolgáló, anyagi és erkölcsi elismerésük alapelveinek, rendjének kidolgozása, szabályozása

  • III.1.8.2. Egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása
  • Cél: Az intézmény célszerű és hatékony működéséhez szükséges anyagi feltételek lehetséges biztosítása.

  • III.2. A partnerkapcsolatok irányítása
  • Cél: A partnerek igényeinek és elégedettségének figyelemmel kísérése, folyamatos kommunikáció biztosítása, a partneri igények és a pedagógiai célok összhangjának megteremtése

  • III.2.1. Partnerek igény- elégedettség, elégedetlenség mérése 5, 6
  • Cél: A partnerközpontú működés megvalósítása, amely csak a partneri igény és elégedettség méréseken alapulhat.

  • III.2.2. Kommunikáció a partnerekkel 7
  • Cél: Meg kell tervezni a közvetlen partnerekkel (tanulók, szülők, pedagógus és nem pedagógus dolgozók) a napi működéshez szükséges információk belső áramlásának rendszerét, folyamatát.

  • III.3. Oktatás- nevelés
  • III.3.1. Helyi képzési kínálat tervezése, értékelése
  • Cél: a partneri igényeket, az intézmény értékeit, céljait, lehetőségeit, figyelembe vevő képzési kínálat tervezése.

    1. Kötelező oktatáson belül
    2. Kötelező foglalkozásokon kívül
  • III.3.2. Az oktatási- nevelési tevékenység közös követelményeinek érvényesítése
    1. A módszertani kultúra fejlesztése
  • Cél: az iskolánk által vállalt értékeknek, céloknak, feladatoknak megfelelő módszerek, eszközök megismerése, alkalmazása. Megállapodás a célok, feladatok megvalósítását segítő módszerekről, eszközökről.
  • Cél: A megfelelő taneszközök és tankönyvek kiválasztása a munkaközösségek közös döntése alapján.

    1. A tanuló egyéni útjának végigkísérése, támogatása, személyiségének, képességeinek fejlesztése
  • Cél: a tanulási út támogatása, az egyéni képességek az önismeretre optimális fejlesztése, a tanulás tanítása.

    III.3.3. Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés

  • Cél: a tanulócsoporthoz alkalmazkodó tanmenetek és foglalkozási tervek kidolgozása.

  • III.3.4. A pedagógusok együtt működése kereteinek kialakítása, működtetése
  • Cél: Az egyes osztályokban tanító pedagógusok és a szakmai munkaközösségek együttműködésétre vonatkozó követelmények meghatározása.

  • III.3.5. Az oktató- nevelő munka mérése, értékelése
  • Cél: A helyi tantervek, programok beválásának vizsgálata, a tantervi, és a kétszintű érettségi követelmények teljesítésének mérése, a kitűzött célok értékelése.

    (Alapelveinek, céljainak, módszereinek leírása a humán erőforrás fejlesztése fejezetben található.)

    (Alapelveinek, céljainak, módszereinek leírása a Pedagógiai Programban található.)

    Cél: A Pedagógiai Programban meghatározott célok elérésének vizsgálata a kidolgozott indikátorrendszer segítségével.

     

    Cél: A Minőségfejlesztési Rendszer megvalósítása során két PDCA ciklus kialakítása. A napi működés során feltárt hibák javítására a kis PDCA ciklus, a mérése, értékelések alapján megfogalmazott fejlesztések folyamatának megvalósítására a nagy PDCA ciklus működtetése.

     

    IV. A Minőségirányítási Program felülvizsgálata, értékelése, korrekciója

    A Minőségirányítási Program (MIP) a Minőségpolitikai Nyilatkozatra (MIPOINYI) és a Minőségirányítási Rendszerre (MIR) épül. A Minőségirányítási Programot a Nevelési Programmal együtt 5 évenként a vezetői ciklus váltáshoz igazodva, a vezető első tanévének félévében vizsgáljuk felül. Következő: 2007- 2008 évben.

     

    FELADAT

    FELELŐS

    ÉRINTETTEK

    KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

    1. Tájékoztató a MIP módosításának rendjéről Minőségirányítási csoportvezető Alkalmazotti kör MIP módosításának eljárásrendje

    MIP módosításának projektterve

    2. MIP munkacsoport alakítása, felelősségek , hatáskörök meghatározása Igazgató A felkért csoport tagjai Munkaköri leírások kiegészítése
    3. Az új ÖMIP elemek megismerése igazgató Iskolavezetés, munkacsoport Önkormányzati MIP

    (ÖMIP)

    4. Minőségpolitikai Nyilatkozat felülvizsgálata Munkacsoport vezetője Munkacsoport szülői közösség, alkalmazotti kör A meglévő Minőségpolitikai Nyilatkozat, irányított önértékelés adatai, módosított Minőségpolitikai Nyilatkozat, tervezet összegző a megfelelésről
    5. MIR felülvizsgálata Munkacsoport vezetője Munkacsoport szülői közösség, alkalmazotti kör A partneri igény és elégedettség mérés adatai, irányított önértékelés adatai összegző a megfelelésről. Módosított MIR, tervezet
    6. Az új MIPONYI és MIR véglegesített változata Munkacsoport vezetője Munkacsoport szülői közösség, alkalmazotti kör A felülvizsgált MIPONYI és MIR tervezet
    7. Az új MIPONYI és MIR elfogadása Munkacsoport vezetője alkalmazotti kör Elfogadás jegyzőkönyve
    8. Szülői közösség, DÖK elfogadása Munkacsoport vezetője Szülői közösség diákönkormányzat Elfogadás jegyzőkönyve
    9. Önkormányzat elfogadása Igazgató Önkormányzat, munkacsoport vezető Elfogadás jegyzőkönyve
    10. A nem hatályos MIP bevonása Igazgató Minőségirányítási csoport tagja kiosztási jegyzék képviselői  
    11. Kivonat készítése a szülőknek Munkacsoport vezetője Munkacsoport tagjai Elfogadott MIP a MIR elkészített kivonata
    12. A kivonat eljuttatása és megismertetése a szülőkkel Munkacsoport tagja Iskolatitkár osztályfőnök A MIP elkészített kivonata a tájékoztatás rendje
    13. A kiosztási jegyzéknek megfelelően az új MIP-ek kiosztása Munkacsoport tagja Kiosztási jegyzék szereplői Kiosztási jegyzék

     

    A minőségbiztosítás önértékelésen alapuló tudatos tevékenység. Legfőbb szerepe, hogy az iskola által kitűzött célok és a tényleges munkavégzés összhangját segítse. A minőségfejlesztés mindezt folyamatában és visszacsatolással biztosítja. Abban az esetben, ha vezetői támogatással sikerül a PDCA ciklus logikáját beépíteni az intézményi folyamatokba, megvalósíthatóvá válik a MIP –ben felvázolt TQM – modell, azaz beszélhetünk teljes folyamatmenedzselésről.

     

    A Zipernowsky Károly Általános Iskola Minőségbiztosítási Programjában meghatározott minőségcélok közül a legfontosabbak:

     

     

    Az intézményi önértékelés megvalósításához a szükséges humán és tárgyi erőforrások biztosítása, az eljárásrend betartása és betartatása, az értékelés

    eredményeiről az érdekeltek tájékoztatása előfeltétele az eredményesműködésnek. Az önértékelés keretében elvégzendő elemzések alapján levont következtetések segítségével, újabb célok kitűzését szorgalmazza a szervezete iránt elkötelezett tantestület, és azok megvalósításában közreműködik.

     

    Az iskolavezetéssel közösen kialakított célmeghatározások közül a szükségesek beépülnek a stratégiai dokumentumokba, a kiemelt fejlesztési területekre pedig – vezetői koordinálással - fejlesztési tervek készülnek. Az intézmény működésének javítása, fejlesztése érdekében kerülnek meghatározásra a beavatkozást igénylő, fejlesztendő területek, amelyek figyelemmel kísérése, irányítása, értékelése is elengedhetetlen. A minőségi munkavégzés egyik legfontosabb szegmense az intézmény partnerkapcsolatainak ápolása, a kapcsolatok jellegének megfelelően kapcsolattartó felelősök segítségével.  A partnerközpontú működés megvalósítása és az igény- és elégedettség mérések tapasztalatainak felhasználása a tervező munka alappillére. A partnerkapcsolatok ápolásának, tudatos alakításának egy új típusú megközelítése a közoktatásban még kevésbé elterjedt, de egyre inkább elvárható marketingkommunikációs stratégiák alkalmazása és a kommunikációs kampányok szervezése is.

     

    2009. májusában harmadízben került sor a teljes körű intézményi önértékelésre

     

    Az interjúkat az alábbi partnereink között készítettük: a fenntartó részéről az Oktatási és Kulturális Főosztály vezetője, a Gyermeksziget Montessori Óvoda és Tagintézménye a Mosolygó Óvoda és a Kelta Vendéglátó Szakiskola vezetői. Az intézményi Minőségbiztosítási Programban meghatározott önértékelési szempontok (melléklet) alapján végeztük mérésünket.

    A dolgozói kérdőív vizsgálati területei: szervezeti kultúra elemei, a munkahelyi közérzet, a vezetési munka területei, és a kapcsolattartás, a tanulási eredményesség (pedagógiai módszerek, követelmény támasztás, értékelési gyakorlat, egyéni bánásmód, személyes törődés).

    A tanulók számára kiadott kérdőív a tanári munka tartalmát vizsgálja., az értékelésre, pedagógiai módszerekre, motiválásra, követelmény támasztásra, tanár- diák kapcsolatra kérdeznek rá.

    A szülők elégedettségét vizsgáló kérdőívek kérdései az iskolai nevelés, oktatás minőségére, az iskolai környezet és a szülőkkel való kapcsolattartásra utalnak.

     

     

    Intézményünk a 2008./2009. tanévtől kezdődően módosított Pedagógiai Program alapján látja el feladatait, amelynek legkiemelkedőbb változásai a minősített sportiskolai osztályok, az angol tagozatos és a természet és környezettudatos csoportok indítása felmenő rendszerben. Szándékunk szerint az új típusú oktatásba bekapcsolódó tanulók szüleinek elégedettségét kiemelten, külön e célból kibővített kérdőívek segítségével vizsgáltuk. A visszaérkezett kérdőívek és lefolytatott interjúk alapján az alábbi összesített értékelés bontakoztatható ki az iskolában folyó munkáról, az alkalmazott módszerekről, az iskolavezetés és a pedagógusok tevékenységéről:

     

    Szülői kérdőívek értékelése

     

    Az intézményünkbe járó tanulók szülei önértékelésünket támogatandó négy típusú kérdőívet töltöttek ki. Megválaszolták egyrészt az elsős beiratkozási tevékenységünket segítő, a Miért választottam ezt az iskolát témakörbe tartozó kérdéseinket. Ebből kiderült, hogy iskolaválasztásukat a legmagasabb arányszámokból kiindulva, csökkenő mutatókkal az alábbi tapasztalatok motiválják legerőteljesebben: Ismerem az iskola honlapját, ahonnan információhoz jutok (81%), Több iskola közül ez volt számomra a legszimpatikusabb (65%), Részt vettem az iskola által rendezett gyermekváró eseményeken (62%). Ugyanakkor, bár hosszú évek óta ápolunk rendszeres és egymást segítő kapcsolatot a társóvodákkal, a szülők által az Óvodában ajánlották kérdésre érkezett 27%-os arányszám még tudatosabb együttműködés alapján további erősítésre szorul. Ebben a folyamatban az óvónők még hatékonyabb támogatására számítunk.

     

    E kérdőív összegző kérdése határozottan pozitív szülői véleményt tükröz számunkra, ugyanis a Véleményem szerint jól döntöttem a tagozat (osztály) választásakor, elvárásaim teljesültek kérdésre 86%-os arányú igen visszajelzés érkezett.

     

    További két szülői kérdőív tudakolta az első és ötödik évfolyamon a szülők elégedettségét, különös tekintettel a sportiskolai, az angol tagozatos és a természettudományos profilváltásra vonatkozóan. Várakozásainkat elsődlegesen az első évfolyamos szülők reagálása múlta felül. Körükben ugyanis jellemzően a 4,7- 5 egész között váltakoznak az elégedettség mutatók a feltett 16 kérdés körében. Ez az értékelés számunkra bizonyító erővel bír a tanítás tartalmát, módszertanát, nevelési eszközeinket és tanítóink felkészültségét illetően egyaránt.

     

    Az ötödikes szülők körében az angol tagozat beindítására irányuló szülői reakció 4,9-es átlaga igazolja a megalapozott programmódosítást. Ugyanakkor a 4 egészhez közelítő, de esetenként néhány tizeddel alatta maradó értékek módszertani, nevelési kultúránk további erősítését szorgalmazzák, pl., A pedagógusok fel tudják kelteni gyermekem érdeklődését (3,9) kérdés visszaigazolása a még színesebb és változatosabb tanórai technikák alkalmazásának szükségességét jelentik.

     

    Végül a 6-8. évfolyamra járó tanulók szüleinek körében is elvégeztük 16 kérdés segítségével az elégedettségmérést. Az ebben az életkorban már természetszerűen kissé lazább szülői ház- iskola kapcsolatnak is betudhatóan, valamint sok esetben az intézményre történő több felelősség áthárítás következtében a beérkezett eredmények egyes kérdések esetében minimális gyengülést, míg nagy átlagban változatlan pozitív visszajelzést mutatnak az alsóbb évfolyamokon mért eredményekhez képest. Összességében a 16 kérdésből 15 feltett kérdésre kaptunk 4- 4,8 közötti válaszeredményt.

     

    Összehasonlítva jelenlegi mérésünket a két illetve 4 esztendővel korábban végzett szülői elégedettség mérésekkel megállapíthatjuk, hogy a hasonló témakörben érkezett visszajelzések a kérdések nagy százalékában egyenletes emelkedést mutatnak. Ez a tendencia pedagógiai céljaink valamint intézményi stratégiánk helyes kitűzését és megvalósítását igazolja.

     

     

     

    A szülők erősségünknek tartják, hogy pedagógusainknak nincsenek előítéleteik a tanulókkal szemben. Úgy nyilatkoztak, hogy a kollegák jól képzettek, a pályaválasztásra hasznos tanácsokat adnak tanítványaiknak. Tanítóink és tanáraink korrekt kapcsolatot építettek ki a diákokkal és a szülőkkel.

     

     

    A dolgozói kérdőívek tapasztalatai

     

    A kollegák körében kiosztott kérdőíveink 22 kérdést tartalmaztak, amelyek a szervezetbe való beilleszkedés lehetőségeit és eredményeit, a munkahelyi klíma értékelését, a kommunikáció szintjét a tantestületen belül és a konfliktuskezelő technikák alkalmazásának lehetőségeit taglalták elsősorban. A válaszok feldolgozása során megerősítést nyert, hogy a tantestület tagjai között a kollegalitás, az intézmény céljaival való azonosulás, az eredmények felett érzett közös siker magas színvonalon áll. Ezt bizonyítja, hogy a kérdések közül 10 esetében 4,5 vagy a feletti összesített értékeléssel számolhatunk. Például: Azonosulok iskolánk hagyományaival, jó hírét ápolom (4,92), Az iskolánk céljai reálisak (4,72), Úgy érzem, hogy dinamikus az iskolánk fejlődése (4,62). 4 egész érték alatt mindösszesen egyetlen egy kérdés esetében kellett szembe néznünk diszkrét kritikával, A színvonalas munkavégzéshez szükséges eszközökkel folyamatosan bővül az iskola kérdés összesítése 3,81 átlagot hozott. E témakörben az intézmény vezetése részéről -beleértve a gazdasági irányítást is- a még hatékonyabb pályázati gondolkodás erősítése lehet az egyik megoldás.

    A dolgozói véleményeket összefoglalva erősségeink a következők: az iskola dolgozói azonosulnak az intézmény céljaival, hagyományaival, ápolják intézményünk jó hírét. Fontosnak érzik munkájukat, mert tudják mit várnak el tőlük. A kollegák segítik egymást, szakmailag is együttműködnek. Odafigyelnek egymás munkájára. A minőségi munkát elismerik és méltányolják. A vezetés felhasználja a dolgozók elképzeléseit a dinamikus fejlődés érdekében. Iskolánk céljai reálisak, légköre emberséges, gyermekközpontú.

     

     

    A külső partnereink véleménye

    A fenntartó mindösszesen 21 feltett kérdésünkre adott válaszával segítette intézményi önképünk kialakítását. Mindez három fő témakörben történt meg: 1. Az intézmény vezetőjének és más vezetőinek tevékenysége és magatartása ösztönzi-e, támogatja-e, előmozdítja-e a minőségügyi kultúrát?   2. A szervezet hogyan fogalmazza meg küldetését, értékrendjét és stratégiáját, és miként alkalmazza a szervezeten belül, valamint hogyan alakítja az ebben foglaltakat intézkedésekké?  3. Hatékonyan és hatásosan fejleszti-e az intézmény az erőforrásait?  Véleményük szerint az iskola speciális feladatait magas színvonalon valósítja meg. Jellemző ránk a nyitottság és a szakmai hozzáértés. Az iskolai pedagógusai rendelkeznek partnerközpontú kultúrával. A célok, feladatok megvalósításában a teljes tantestületi részvétel jellemző. Továbbra is a törvényes működést, a nyitottságot és a szakmai, pedagógiai munka további fejlesztését várják tőlünk. Partneróvodánk, a Gyermeksziget Montessori Óvoda vezetése jónak tartja két intézmény közötti együttműködést, fontosnak ítélik meg, hogy az iskolai rendezvényeinkre rendszeresen meghívást nyernek az óvónők, a gyermekek és szüleik is. Ismerik Pedagógiai Programunkat és kollegáinkkal személyes kapcsolatot ápolnak. Az iskola választásakor döntőnek ítélik meg a pedagógusok tájékoztató tevékenységét is. A Kelta Vendéglátó  Szakközépiskola és Szakiskola intézményvezetőjével készült interjúból kiderült, hogy nem tapasztal különös beilleszkedési problémát az iskolánkból érkezett tanulóink vonatkozásában, bár a családi nevelés hiányát, bizonyos értékrendi torzulásokat tapasztal, amikor a neveltségi szint értékelése megtörténik. A lakótelep jellegéből adódó sajátos szocializációs problémákkal az általános iskolában is naponta vagyunk kénytelenek szembenézni, és rájuk speciális, egyénre szabott megoldásokat találni. Az előző partneri igény és elégedettség méréshez viszonyítva az értékek emelkedést mutatnak.

     

     

    A tanulók számára kiadott kérdőívek a tanári munka tartalmát célozták vizsgálni, tudakolták pedagógiai és értékelő módszereinket, motiváló tevékenységünket valamint a tanár-diák kapcsolat tartalmát. Az iskola korszerű módszereit tartják a legfontosabb erősségünknek. Életkori sajátosságaik miatt kritikusabban szemlélik a világot, ezért az adatok esetenként alacsonyabb (3,8- 4) értékeket mutatnak. A diákok szerint tanáraik figyelnek rájuk, törődnek velük, nemcsak az iskolai problémáikkal foglalkoznak, ha segítségre vagy tanácsra van szükségük bátran fordulhatnak hozzájuk. Tudják, hogy mitvárnak el tőlük, a tanultakat a

    felnőtt életükben is használni tudják. Alegmagasabb értékelést (4,7) a Tudom, mit várnak el tőlem az iskolában és a Vannak barátaim az iskolában kérdésekre adtak.

     

    Fejlesztésre szoruló területeink:

     

     Intézkedési terv

    Feladat

    Határidő

    Felelős

    Az iskola felszereltségének folyamatos bővítése, az épület állagmegóvása elsődlegesen pályázati lehetőségek felhasználása útján.

     

     

     

     

    Igazgató, igazgató helyettes, gazdasági vezető, szakpályázatok esetén munkaközösség vezetők

    A tanulók motiváltságának fejlesztése, változatos módszertani eszközök segítségével.

    (Netházik, házi dolgozatok, ismeretterjesztő TV műsorok ajánlása, stb.)

    Folyamatos illetve 2011. május

    Munkaközösség vezetők, tanítók, tanárok, fejlesztő pedagógusok.

    Az esélyegyenlőség erősítése differenciált foglalkozások szervezésével és szakirányú továbbképzésekre való beiskolázással

    Folyamatos, a beiskolázási határidőkhöz igazodó, illetve 2011. május

    Igazgató, igazgató helyettes, munkaközösség vezetők, pedagógusok.

    A következő önértékelés ideje 2011.